Jah-Era

Husi Wikipédia, ensiklopédia livre

Jah-Era ne’e maka banda ne’ebé hatama ritmu afrikanu no kantiga hanesan “África, mãe de Angola...” iha Timór, ritmu ne’ebé depois sai populár loos.

Austrália[edita]

Buat hotu-hotu hahú iha tinan-1996, iha Perth, Austrália, bainhira Gil Madeira sai husi grupu Kumalá (ne’ebé iha lian ida rain-na’in Austrália nian (aboríjene sira) katak liafuan-hasé hanesan “Di’ak ka lae?” no nia harii grupu foun ho belun balu. Bainhira foin komesa sira mak ne’e: Phillip Irwin iha bateria, Gavin iha baixu, Ashi – ema-Gana – iha perkusaun, i Gil iha viola.

Reggae[edita]

Primeiru sira buka hela kantadór ida, no Gil sai vokalista temporáriu atu bele komesa ensaia de’it. Banda nia naran dahuluk oin-seluk, maibé bainhira sira atu bá toka iha festivál ida ne’ebé atu selebra Bob Marley nia tinan mate nian, festivál ne’e nia organizasaun fó sujestaun ba sira atu troka naran ba buat ruma ne’ebé iha relasaun ho múzika reggae, no hanesan ne’e maka mosu naran Jah-Era, otas Jah nian (Jah ne’e hanesan maromak ida husi rai-Jamaika.

World music[edita]

Afinál festivál ne’ebá depois la akontese, maibé sira kontinua nafatin ho naran ida-ne’e. Hafoin sira hetan konvite husi Jane Hazelby, husi rádiu ida ne’ebé toman toka múzika mundu nian (world music), atu mosu iha ninia programa. Ema halo entrevista ba sira e sira mós toka iha rádiu ne’e durante minutu ruanulu. Ema barak ne’ebé toman organiza festivál múzika étnika nian rona beibeik rádiu ida-ne’e, entaun momentu ne’e importante ba sira-nia grupu atu komesa sai famozu. Sira toka, no sira kontinua hakerek múzika orijinál oioin. Iha momentu ne’e Ashi tuir nia feen, ne’ebé profesora, ba fatin dook ne’ebé nia bá hela metin i hanorin iha-ne’ebá, tanba ne’e nia sai husi banda.

Cd demo[edita]

Arkitetu australianu ida naran Ian Weir sai nia saseluk iha perkusaun, no mós iha tempu ne’e duni São tama atu kanta. São ne’e koñesida liu nu’udar artista plástika timoroan ho nia naran Maria Madeira. Ema barak bolu sira hodi toka iha pub, festivál oioin, no iha rádiu... Entaun Gavin muda ba rai-Sydney no João Paulo Madeira tama atu toka baixu, hafoin Nídio Valadares mós tuir. Iha otas ne’ebé sira halo CD-Demo ida, ne’e hanesan hahalok obrigatóriu iha mundu múzika nian iha Austrália.

Konsertu[edita]

CD hirak-ne’e maka grupu sira bele haruka ba rádiu oioin i ema ne’ebé organiza konsertu, festivál, nst, nu’udar ezemplu ne’ebé hatudu múzika ne’ebé grupu toka baibain. Sira halo de’it kópia neen husi CD-Demo ida-ne’e, no sira inklui kantiga hirak-ne’ebé sira toman toka hanesan “Autocarro 45”, “Garina”, “Sofia Rosa”, “One love” i “Hot hot hot”.

Versaun pirata[edita]

Versaun pirata husi CD-Demo ida-ne’e maka depois, liutiha tinan barak ona, sai CD famozu iha Timór tanba ema ruma ne’ebé hetan ezemplár ida halo kópia barak atu fa’an. Entretantu Grace Barbe (ema-Seixeles) mós tama nu’udar kantora. Phillip hetan asidente, nia ain aat ona halo ezersísiu atu sai di’ak fali, no nia la bele toka bateria. Baterista Aiden Dademahr (ema-Zimbábue) tama, Ian Weir manán bolsa-estudu atu bá Inglaterra no Phillip muda fali ba perkusaun. Sira komesa ensaia de’it sira-nia múzika orijinál, hodi prepara an atu grava sira-nia CD komersiál dahuluk.

O herói[edita]

Aiden, ne’ebé profesór matemátika nian, hetan serbisu i la iha ona tempu ba múzika, no Phillip sai di’ak fali i fila fali ba bateria. Iha fulan-Fevereiru 1999 sira grava sira-nia CD “O Herói”. Primeiru sira koko iha estúdiu ida naran Jewel Recording (uluk sira grava tiha sira-nia demo iha-ne’ebá) maibé depois sira deside atu grava iha Oracle Studios. Estúdiu ne’e nia na’in enjeñeiru-són ida naran David Trail, ho esperiénsia durante tinan 25 ona, ne’ebé mós pianista kapás ida ne’ebé depois toka iha kantiga ida iha CD, ida-ne’ebé naran “O herói”. Estúdiu ne’e dook, gasta oras haat atu to’o iha-ne’ebá ho karreta, maibé nia iha kuartu rasik ne’ebé bele aluga husi artista sira ne’ebé grava hela. Múzika ne’ebé Jah-Era grava orijinál hotu, ida de’it mak lae, ida ne’ebé naran “Timor Rap”, ne’ebé hanesan omenajen ba múzika populár Timór nian, iha estilu reggae. Entretantu Robert “Betinho” Filipe mós tama iha banda.

Festivál Pérola[edita]

Iha loron-30 fulan-Agostu sira vota iha referendu iha Perth no iha loron tuir sira sa’e aviaun hodi bá toka iha Festivál Pérola (Sinju) nian, festivál naran-boot iha Brum (iha norte Austrália Loromonu nian), ne’ebé sei dura loron sanulu. Tanba sira to’o tarde, organizadór sira hirus, entaun sira bá rai de’it sira-nia sasán iha otél i sira bá kedas ba fatin atuasaun nian hodi halo teste-són atu toka iha kalan ne’ebá. Sira-nia atuasaun la’o di’ak, ema barak gosta, no, tanba iha problema ida ho banda prinsipál, organizadór sira sira husi Jah-Era atu sai saseluk, atu toka loroloron, dala ruma loron ida dala rua.

UNAMET[edita]

Rezultadu husi referendu sai no banda hotu-hotu ne’ebé liu husi palku leten fó parabéns ba nasaun foun, “ikusliu livre ona”. Sira okupadu tebetebes, ladún iha asesu ba televizaun, maibé ema ne’ebé sira koñese iha-ne’ebá komesa konta kona-ba situasaun susar iha Timór. Bainhira sira fila fali ba Perth, ema haktuir ba sira buat hotu-hotu ne’ebé akontese hela e sira hotu ba kedas halibur ho manifestasaun hasoru Indonézia nia hahalok aat. Entretantu refujiadu sira husi fatin UNAMET nian hetan evakuasaun ba Austrália. Servisu emigrasaun nian iha Perth husu ema na’in-tolu hodi sai durubasa ba ema timoroan ne’ebé foin to’o; Gil, ne’ebé halo tiha ona knaar ida-ne’e dala ruma, sai ida husi sira ne’ebé ema hili atu bá Darwin. Liutiha semana tolu ema Emigrasaun nian fahe refujiadu sira ba Perth, Sydney no Melbourne. Gil maka ida husi durubasa hirak ne’ebé sai ikus liu husi kampu-refujiadu iha Darwin tanba refujiadu na’in-haat tama iha ospitál tanba moras no nia durubasa ba sira.

Refujiadu[edita]

Husi sira na’in-haat ne’e ida maka Verónica Gusmão, ne’ebé agora daudaun ninia feen. Depois, iha Perth, grupu kuaze tomak (Gil, São, João Paulo Madeira, Betinho no Grace) pasa sira-nia tempu iha kampu-refujiadu, hodi tulun sira iha-ne’ebá. Sira kansela tiha sira-nia atuasaun no sira serbisu iha organizasaun ba konsertu tolu ne’ebé iha objetivu atu buka osan atu fó ba refujiadu sira (refujiadu iha Perth maizomenus na’in-300). Liutiha fulan ne’e Austrália haruka refujiadu hirak-ne’e mai fali Timór.

Timór-Leste[edita]

João Paulo Madeira deside atu mai hela iha Timór-Leste. Depois Betinho no Gil mós tuir. Bainhira sira iha-ne’e ona sira seidauk hanoin atu toka. Gil hamenu komputadór ida husi EUA liuhusi nia belun amerikanu ida, hodi bele grava nia múzika rasik. Depois mosu Aurito Ximenes dehan katak iha kantora ida ne’ebé manán tiha konkursu ida no iha interese atu grava CD ida, nia hakarak hatene se Gil bele halo gravasaun ne’e. Kantora ida-ne’e naran Lili Ribeiro, ne’ebé depois sei sai hanesan fitun boot iha lalehan múzika pop nian iha Timór Lorosa’e.

Hein Nafatin Ó[edita]

Gil Madeira hatete katak nia prontu atu simu projetu ne’e, maibé tenkesér buat hotu-hotu ho formatu dijitál, ne’ebé modelu foun iha Timór iha tempu ne’ebá. Baibain múziku sira iha-ne’e uluk sempre toman halo sira-nia master gravasaun nian uza de’it kasete ka DAT. Lili i nia grupu grava kasete ida no lori hodi hatudu ba Gil, depois sira deside atu koko grava kantiga ida de’it iha estúdiu ho Gil atu bele haree se sira gosta nia rezultadu. Sira kontente ho produtu ne’e no sira deside atu grava duni CD tomak ida. Sira lori master dijitál, pioneiru, atu halo kópia barak iha Indonézia, i depois buat ne’ebé akontese famozu ona... CD “Hein Nafatin Ó” ne’e sai hanesan ida husi susesu boot liu hotu iha Timór nia laran. Susesu ne’e tanba razaun barak, no ita bele temi rua: kantora nia lian hanesan anju, maibé mós inovasaun (buat foun) barak ne’ebé CD ne’e hatudu, la hanesan ona modelu baibain iha Timór ho kantadór ida ho orgaun ida.

Roo Bar[edita]

Aurito Ximenes, Gil Madeira, no belun seluk tan, ensaia “só tanba toka múzika halo sira haksolok, sira halo hanesan jam session”. Depois mosu Betinho Filipe dehan katak nia simu konvite ba sira atu toka iha restaurante australianu ida, naran “Roo Bar”. Sira na’in-tolu mak toka, ho bateria eletrónika ida, tanba iha otas ne’ebá iha Timór sira seidauk bele hetan baterista ida ne’ebé toman ona ba ritmu ho abut afrikana ne’ebé sira-nia grupu toka (merenge, kizomba, marabenta, reggae...).

China Mulata[edita]

Ba kalan ida-idak ne’ebé sira toka restaurante nia na’in selu sira dólar tolunulu de’it, maibé iha tempu ne’ebá sira toka atu halo múzika de’it, la’ós tanba osan. Sira-nia CD “O herói” naran-boot ona iha ne’e, kantiga “China Mulata” hanesan mega-hit ida, no ema hotu-hotu bolu sira “Jah-Era” ka “tokadór China Mulata nian”, tanba ne’e sira deside atu kontinua nafatin ho sira-nia naran. Entaun sira hahú toka iha festa kazamentu, depois São ho Phillip mai espesialmente husi Austrália ba grupu nia atuasaun iha Festa Ukun-Rasik An nian iha Tasitolu, iha loron-20 fulan-Maiu 2002. Sira kontinua toka iha sirkuitu festa kazamentu nian, iha restaurante... no ema barak mós hahú hasara sira ona.

Agora[edita]

Agora ne’e daudaun múzika afrikana sai buat normál ona iha Timór nia laran, no kuaze grupu hotu-hotu oras-ne’e toman ona kanta múzika hirak-ne’e.

Jah-Era prepara an agora atu grava CD foun ida ho múzika orijinál, no sei inklui de’it kantiga povu nian ida ka kantiga ruma ne’ebé grava kleur ona husi múziku timoroan ruma i sai tiha ona parte husi memória koletiva ema hotu-hotu nian (maibé sira dehan katak iha kazu ida-ne’e sira sei husu autorizasaun husi autór). Ema ne’ebé hola parte iha banda agora maka ne’e: Gil Madeira, Aurito Ximenes, Betinho Filipe, Asoko Oliveira, Jimmy Madeira no Lala Sanwa.

Gil Madeira nia estúdiu kontinua nia atividade, no grava tiha ona CD barak hanesan porezemplu: CD husu grupu Nekaf Mese husi Oekusi, albun daruak husi Vital Reis ho nia grupu Bis Kota, VCD husi Valdo Belo, Zénia Matos no Kito Belo (Zeqval), ida husi Grupo Emanuel, husi Suai, albun husi Zénia Matos, Marcos ho Agio, CD husi Amu-lulik Adérito husi D. Bosco, ida husi Anati, nsst.


Referénsia bibliográfika[edita]