Masakre Kraras

Husi Wikipédia, ensiklopédia livre
Saltar para a navegação Saltar para a pesquisa
Igreja Kraras

Masakre Kraras mak masakre ida ne’ebé komete husi militár Indonesia no membru hansip balun hodi oho ema (liuliu mane) liu na'in 200, iha fulan Agustu 1983 iha Kraras, Munisipiu Viqueque. Ho eventu ne’e rejiaun Kraras agora daudaun koñesidu ho naran “sidade faluk”.[1][2][3][4]

Eventu Antes[edita]

Husi 1978 too 1979, povu hirak ne’ebé hela iha suku Bibileo hela dook tebes husi militár Indonézia nia kontrola. Tan ne’e iha 1979, povu hirak ne’ebé hela iha Bibileo hetan kapturasaun husi militár indonézia ne’ebé realoka tia sira ba Viqueque. Iha tinan 1981, povu hirak ne’e disloka fila fali hodi hela metin iha parte norte Viqueque nian ne’ebe ho naran Kraras.

Bainhira Militár Indonézia sira kontrola rejiaun ne’e sira hetan ajuda husi grupu rua husi milisia Timoroan sira. Grupu ida-uluk mak Hansip sira, ne’ebé hetan kilat no osan husi militár Indonézia. Grupu da-ruak mak ne’e Ratih (Rakyat Terlatih) ne’ebé la hetan osan no kilat. Iha inísiu 1983, militár Indonézia deside atu hatún nivel Hansip sira nian balun nian ba Ratih iha rejiaun ne’e. Maibé, Ratih sira lakohi atu entrega sira nia kilat no deside hamutuk ho Falintil pro-independénsia sira.

Tanba hirus no nervus kontra okupasaun Indonézia ne’ebé akumula husi asédiu sexual kontra feto maluk sira husi militár Indonézia sira.

Akontesimentu [edita]

Iha Agostu 1983, Militár Indonézia iha Kraras hetan ataka husi Falintil no membru eis- Ratih sira. Soldadu Indonezia hamutuk na’in 14 mak mate iha ataka ne’e. Husi ne’e, abitante iha Kraras sira mós halai husik sira nia hela fatin no ba subar iha foho sorin-sorin, ta’uk hetan ataka filafali husi Indonézia sira.

Iha Setembru 1983, Militár Indonézia tama Kraras, sunu uma sira no oho ema na’in 4 ka 5 ne’ebé la halai inklui ferik ida. Hafoin ne’e, militár indonézia sira ba buka tan hirak ne’ebé subar iha foho sorin-sorin. No hirak ne’ebé kaer kona, militár indonézia sira lori sira ba tau fali iha Viqueque.

Iha 16 Setembru 1983, soldadu Indonézia no membru hansip sira foti ema ho idade entre 18 no 55 husi hirak ne’ebé uluk hela iha Kraras no lori ba kuak ida iha suku Caraubalu no oho sira hotu.

Iha 17 Setembru 1983, militár indonézia sira hetan tan ema restu hirak ne’ebé uluk hela iha Kraras ne’ebe balun halai ba subar iha Buikarin. Militár Indonézia sira foti liuliu mane sira ba Tahubein no oho sira hotu, oho hamutuk ema na’in 141.[5]

Referensia[edita]

  1. "Chapter 7.2: Unlawful Killings and Enforced Disappearances" (PDF; 2.5MB) in the Chega! report from CAVR iha Wayback Machine (rai 25 March 2016)
  2. "Companion to East Timor - Massacres in the 1980s | School of Humanities and Social Sciences | UNSW Canberra" (in en). https://www.unsw.adfa.edu.au/school-of-humanities-and-social-sciences/timor-companion/massacres. Retrieved 2018-06-09. 
  3. "What ever happened in Kraras, Timor Leste, 'Pak' Prabowo?" (in en). The Jakarta Post. http://www.thejakartapost.com/news/2013/12/20/what-ever-happened-kraras-timor-leste-pak-prabowo.html. Retrieved 10 June 2018. 
  4. "East Timor to remember 25 years of Kraras Massacre". Radio and Televizasaun Timor-Leste. https://www.etan.org/et2008/9september/20/dailym17.htm. Retrieved 10 June 2018. 
  5. "ANTI: 34th Commemoration of the Marabia Incident/International Widows Day". http://etan.org/news/2014/06anti.htm. Retrieved 10 June 2018.