Saltar para o conteúdo

Nomenklatura katetek orgániku sira-nian hosi IUPAC

Husi Wikipédia, ensiklopédia livre

Nomenklatura jerál

[edita]

Regra báziku sira

[edita]

Jeralmente, naran ofisiál sira ba katetek ka kompostu orgániku sira hetan forma hosi parte báziku tolu:

  • -Uluk) Prefiksu ida-ne'ebé indika númeru átomu sira-nian karbonu nian hosi henu mahuluk;
  • -Da-2) Infiksu ida-ne'ebé indika tipu kakesik mahuluk nian iha henu mahuluk;
  • -Da-3) Sufiksu ida-ne'ebé indika funsaun mahuluk katetek orgániku nian.

Nane'e, naran katetek CH4 nian mak sai metanu, ne'ebé nia formasaun iha parte báziku tolu: met + an + u.

Prefiksu sira

[edita]
Karbonu sira-nia númeru Prefiksu
1 met
2 et
3 prop
4 but
5 pent
6 eks
7 ept
8 okt
9 non
10 dek
11 undek
12 dodek
13 tridek
14 tetradek
15 pentadek
16 eksadek
17 eptadek
18 oktadek
19 nonadek
20 eikoz
21 eneikoz
22 dokoz
23 trikoz
24 tetrakoz
25 pentakoz
26 eksakoz
27 eptakoz
28 oktakoz
29 nonakoz
30 triakont
31 entriakont
32 dotriakont
33 tritriakont
34 tetratriakont
35 pentatriakont
36 eksatriakont

Intermediáriu sira[1]

[edita]
Lahoban Infiksu
De'it kakesik simples an
Kakesik kaduak ida nia nabe'is en
Kakesik kaduak rua nia nabe'is dien
Kakesik hikar-toluk ida nia nabe'is in
Kakesik hikar-toluk rua nia nabe'is diin
Kakesik kaduak ida nia no hikar-toluk ida nia nabe'is enin

Observasaun sira: Intermediáriu sira -en- no -in- halakon infiksu -an-; ou seja; wainhira katetek hato'o kakesik kaduak ida ka hikar-toluk ida, infiksu -an- la hetan hakerek, biar nia mós iha kakesik simples sira. Se katetek soi kakesik kaduak rua ka tolu, ema sira uza intermediáriu sira -dien- no -trien-, respetivamente. Se katetek soi kakesik hikar-toluk rua ka tolu, ema sira uza intermediáriu sira -diin- no -triin-, respetivamente. Se katetek soi kakesik kaduak ida ka hikar-toluk ida, intermediáriu rua -en- no -in- hetan hakerek -enin- no la -inen-.

Sufiksu sira

[edita]
Funsaun orgániku Sufiksu
Idrokarbonetu u
Alkol no enól ól
Aldeidu ál
Setona ona
Buat-siin karboksíliku oiku
Amina amina
Amida amida
Buat-siin sulfóniku sulfóniku

- CH3CH3 - etanu (karbonu nia átomu rua, kakesik simples iha henu, funsaun idrokarbonetu);

- CH2CH2 - etenu (karbonu nia átomu rua, kakesik kaduak iha henu, funsaun idrokarbonetu);

- CHCH - etinu (karbonu nia átomu rua, kakesik hikar-toluk iha henu, funsaun idrokarbonetu);

- CH3OH - metanól (karbonu nia átomu ida, ho karbonu nia átomu ida hetan konsidera kakesik simples ida, funsaun alkol);

- CH3CH2OH - etanól (karbonu nia átomu rua, kakesik simples iha henu karbóniku, funsaun alkol);

- CH3CHO - etanál (karbonu nia átomu rua, kakesik simples iha henu, funsaun aldeidu).

Funsaun orgánika

[edita]

Sufiksu ne'ebé karakteriza funsaun iha naran katetek orgániku sira-nian hela ho letra mahar.

Idrokarbonetu sira

[edita]

Sira hetan forma hosi átomu sira karbonu no idrojéniu de'it.

Katetek Naran ofisiál
CH4 metanu
CH3-CH3 etanu
CH3-(CH2)10-CH3 dodekanu

Alkol sira

[edita]

Sira soi lubuk ka grupu idroksilu, (OH)-, ne'ebé hetan futu ba karbonu nia átomu saturadu (ida-ne'ebé soi kakesik simples sira de'it).

Katetek Naran ofisiál
CH3-OH metanól
CH3-CH2-OH etanól

Enól

[edita]

Nia soi lubuk ka grupu idroksilu, (OH)-, ne'ebé hetan futu ba karbonu nia átomu insaturadu (ida-ne'ebé soi kakesik kaduak ka hikar-toluk ida pelumenus). Ne'e klase katetek instavel nian, falisá kakesik kaduak eletraun sira hetan atrai hosi oksijéniu fasilmente atu forma funsaun seluseluk (aldeidu ka setona).

Katetek Naran ofisiál
CH3-CH2-CH=CH-OH butenól
CH3-CH2-CH2-CH2-CH=CH-OH eksenól

Aldeidu sira

[edita]

Sira soi lubuk karbonilu, C=O, ida-ne'ebé hetan futu ba átumu idrojéniu nian pelumenus.

Katetek Naran ofisiál
HCHO metanál
CH3-CHO etanál

Observasaun: Kakahur 40% hosi metanál no 60% hosi bee hetan hanaran formól.

Setona

[edita]

Nia soi lubuk karbonilu, C=O, entre karbonu nia átomu rua.

Katetek Naran ofisiál
CH3-CO-CH3 propanona
CH3-CH2-CO-CH3 butanona

Observasaun: propanona hetan hanaran asetona komersialmente, buat ne'ebé hamosu konfuzaun ho funsaun orgánika nia naran. Asetona maka ezemplu hosi katetek ida-ne'ebé pertense ba funsaun setona.

Eter

[edita]

Nia soi oksijéniu nia átomu, O, entre karbonu nia átomu rua. Nia hetan hanaran eteroátomu. Oksijéniu nia átomu divide henu karbóniku iha parte rua, ne'ebé ninia naran hahú iha parte simples liu (normalmente ki'ik liu hotu).

Katetek Naran ofisiál
CH3-O-CH3 metoksimetanu
CH3-CH2-O-CH2-CH3 etoksietanu.

Observasaun: Etoksietanu hetan hanaran eter komún, eter etíliku ka eter sulfúriku komersialmente.

Nota sira no tatemik sira

[edita]
  1. Hirak-ne'e baibain liu hotu.