Nomenklatura katetek inorgániku sira-nian hosi IUPAC
Iha nomenklatura kímika, Nomenklatura IUPAC katetek inorgániku sira-nian mak sai nomenklatura IUPAC atu hanaran komponente kímiku inorgániku sira, konforme Uniaun Internasionál Kímika Moos no Aplikadu nian (ho lia-inglés International Union of Pure and Applied Chemistry, ho akrónimu IUPAC). Nomenklatura ne'e hetan hatadu iha livru Nomenclature of Inorganic Chemistry -ida-ne'ebé mós hetan bolu "Livru Mean" ho informál-[1] Ho ideál, katetek inorgániku ida-idak tenke iha naran ida-ne'ebé fórmula kímika konfunde-labelek ida bele hetan determina hosi. Nomenklatura katetek orgániku sira-nian hosi IUPAC eziste mós.
Katetek bináriu sira
[edita]Katetek sira ho oksijéniu: óksidu sira, peróksidu sira no seluseluk
[edita]Óksidu sira mak sai katetek orgániku hirak-ne'ebé hetan forma hosi átomu sira elementu oin-seluk rua no ida hosi sira mak sai oksijéniu sempre. Iha katetek hirak-ne'e, oksijéniu soi noks ka númeru oksidasaun nian hanesan de'it ho 2- no mós bele halibur tantu murak sira komu ametál sira.
Konforme tipu elementu ida-ne'ebé oksijéniu hetan tutan bá, tantu katetek formadu komu nomenklatura uzadu haseluk.
- Oksidu formadu sira hosi ligasaun sira entre murak sira no oksijéniu ka katetek ióniku sira
Katetek hirak-ne'e tuir ukun-fuan ne'e, estabelesidu hosi Uniaun Internasionál Kímika Moos no Aplikadu nian (ho lia-inglés International Union of Pure and Applied Chemistry, ho akrónimu IUPAC):
óksidu + naran murak nian + (nian) ka naran murak nian + (nia) óksidu.
Markadór nian no nia entre tadak-haluhan katak hili-belek no, ne'eduni, ema sira bele hakmulik markadór hirak-ne'e. Nune'e tanba, se elementu iha oksidasaun nia númeru fixu, la iha óksidu belek seluk ba nia. Babilak, iha relasaun ho sira-nia formulasaun; uluk, murak nia símbolu X hetan tau; tuirtán, ema sira tau oksijéniu nia símbolu O; ikusliu, murak no oksijéniu troka malu oksidasaun nia númeru hirak-ne'ebé hetan hakerek iha kraik iha kuana. Se oksidasaun nia númeru sira mak sai lakliik, sira hetan simplifika, iha liafuan seluseluk, hetan fahe ho rua. Ne'esá, se murak nia oksidasaun nia númeru mak sai kliik, fórmula hela nune'e:
X2Omurak nia noks
Maibé, se murak nia oksidasaun nia númeru mak sai lakliik, oksidasaun nia númeru sira tenke hetan simplifika, no fórmula hela nune'e:
XOmurak nia noks divididu ho rua
Mai ita haree formulasaun nia no nomenklatura nia ezemplu balu iha tabela mahokos:
| Nomenklatura | Símbolu no númeru oksidasaun nian + | Símbolu no númeru oksidasaun nian - | Fórmula |
|---|---|---|---|
| Óksidu sódiu (nian) ka sódiu (nia) óksidu | Na2+ | O2- | Na2O |
| Óksidu kálsiu (nian) ka kálsiu (nia) óksidu | Ca2+ | O2- | CaO |
| Óksidu osan-mutin (nian) ka osan-mutin (nia) óksidu | Ag1+ | O2- | Ag2O |
| Óksidu zinku (nian) ka zinku (nia) óksidu | Zn2+ | O2- | ZnO |
Iha kazu murak hirak-ne'ebé soi liu fali valénsia ida, hanesan kazu besi nian (Fe), ema sira bele uza tipu tolu nomenklatura nian: ulukna'in hakat sufiksu nia mudansa ba abut latinu -se óksidu ho murak valénsia ki'ik liu hotu, sufiksu "ozu", maibé se óksidu ho valénsia boot liu hotu, sufiksu "iku"; forma daruak hakat uzu algarizmu romanu hirak-ne'ebé indika valór noks nian murak nian; no forma datoluk no uzadu menus mak sai nomenklatura prefiksu hirak-ne'ebé indika hahirak átomu sira-nian hosi elementu sira. Prefiksu sira-ne'e hetan hatudu iha tabela mahokos:
| Prefiksu | Númeru átomu sira-nian |
|---|---|
| Mono- | 1 |
| Di- | 2 |
| Tri- | 3 |
| Tetra- | 4 |
| Penta- | 5 |
| Eksa- | 6 |
| Epta- | 7 |
| Okto- | 8 |
| Nona- | 9 |
| Deka- | 10 |
Prefiksu "mono-" atu indika hahirak elementu nian ametál nian la'ós madenik no mós hetan uza baibain. Iha sorin seluk, prefiksu "mono-" "penta-", "eksa-", "epta-", "okto-", "nona-" no "deka-" lakon vogál dahikus wainhira elementu nia naran hahú ho vogál.
Iha tabela mahokos, ami hatudu ezemplu balu ba nomenklatura hirak-ne'e:
| Nomenklatura ho sufiksu | Nomenklatura ho algarizmu romanu sira | Nomenklatura ho prefiksu sira | Símbolu no númeru oksidasaun nian + | Símbolu no númeru oksidasaun nian - | Fórmula |
|---|---|---|---|---|---|
| Óksidu ferrozu | Óksidu besi (II) (nian) ka besi (II) (nia) óksidu | Monóksidu besi (nian) ka besi (nia) monóksidu | Fe2+ | O2- | FeO |
| Óksidu férriku | Óksidu besi (III) (nian) ka besi (III) (nia) óksidu | Trióksidu dibesi (nian) ka dibesi (nia) trióksidu | Fe3+ | O2- | Fe2O3 |
- Oksidu formadu sira hosi ligasaun sira entre murak sira no oksijéniu hirak-ne'ebé forma katetek molekulár ka dai kovalente nian
Nomenklatura nia regra ba óksidu hirak-ne'e mak sai nane'e:
Prefiksu ne'ebé indika oksijéniu nia hahirak + óksidu + prefiksu ne'ebé indika hahirak átomu sira-nian hosi elementu seluk + naran katiaun + (nian) ka prefiksu ne'ebé indika hahirak átomu sira-nian hosi elementu seluk + naran katiaun + (nia) + prefiksu ne'ebé indika oksijéniu nia hahirak + óksidu.
Markadór nian no nia entre tadak-haluhan katak hili-belek no, ne'eduni, ema sira bele hakmulik markadór hirak-ne'e. Iha relasaun ho prefiksu sira, sira hetan hatudu iha tabela mahokos:
| Prefiksu | Númeru átomu sira-nian |
|---|---|
| Mono- | 1 |
| Di- | 2 |
| Tri- | 3 |
| Tetra- | 4 |
| Penta- | 5 |
| Eksa- | 6 |
| Epta- | 7 |
| Okto- | 8 |
| Nona- | 9 |
| Deka- | 10 |
Prefiksu "mono-" atu indika hahirak elementu nian ametál nian la'ós madenik no mós hetan uza baibain. Iha sorin seluk, prefiksu "mono-", "penta-", "eksa-", "epta-", "okto-", "nona-" no "deka-" lakon vogál dahikus wainhira elementu nia naran hahú ho vogál. Mós prefiksu sira-nian regra ne'e bele hetan aplika iha kazu átomu seluseluk hirak-ne'ebé soi liu fali valénsia ida. Oras ne'e, mai ita haree formulasaun nia no nomenklatura ne'e nia ezemplu balu iha tabela mahokos:
| Nomenklatura ho prefiksu sira | Símbolu no númeru oksidasaun nian + | Símbolu no númeru oksidasaun nian - | Fórmula |
|---|---|---|---|
| Monóksidu karbonu (nian) ka karbonu (nia) monóksidu | C2+ | O2- | CO |
| Dióksidu karbonu (nian) ka karbonu (nia) dióksidu | C4+ | O2- | CO2 |
| Monóksidu nitrojéniu (nian) ka nitrojéniu (nia) monóksidu | N2+ | O2- | NO |
| Dióksidu nitrojéniu (nian) ka nitrojéniu (nia) dióksidu | N4+ | O2- | NO2 |
| Monóksidu dinitrojéniu (nian) ka dinitrojéniu (nia) monóksidu | N1+ | O2- | N2O |
| Pentóksidu dinitrojéniu (nian) ka dinitrojéniu (nia) pentóksidu | N5+ | O2- | N2O5 |
| Dióksidu silísiu (nian) ka silísiu (nia) dióksidu | Si4+ | O2- | SiO2 |
| Eptóksidu dikloru (nian) ka dikloru (nia) eptóksidu | Cl7+ | O2- | Cl2O7 |
| Pentóksidu difósforu (nian) ka difósforu (nia) pentóksidu | N5+ | O2- | P2O5 |
| Trióksidu baliran (nian) ka baliran (nia) trióksidu | S6+ | O2- | SO3 |
Nota sira no tatemik sira
[edita]- ↑ Nomenclature of Inorganic Chemistry IUPAC Recommendations 2005 - Testu katomak (PDF). Tinan nia 2004 versaun ho kapítulu oin-ketak sira nu'udar pdf: IUPAC Provisional Recommendations for the Nomenclature of Inorganic Chemistry Archived 2006-10-27 iha Wayback Machine. (2004). Arkivadu ho 2008-02-19 iha Wayback Machine.