Kapoeira

Husi Wikipédia, ensiklopédia livre
Saltar para a navegação Saltar para a pesquisa
Jogar Capoeira ou Danse de la guerre husi Johann Moritz Rugendas - 1835

Kapoeira (iha portugés: capoeira) ne’e sistema tradisionál baku-malu nian ne’ebé mosu iha Brazíl, husi atan afrikanu hirak-ne’ebé portugés sira lori ba ne’ebá atu serbisu iha fazenda (to’os boot). Treinu hala’o akompaña ho múzika husi instrumentu tradisionál, hanesan berimbau (hanesan kakeit boot halo ho rama ida ne’ebé nia talin estika loos no depois baku ho ai badak ida atu halo nia keit) no atabaque (tambór aas) no hanesan ne’e sai fasil liu tan atu subar treinu ne’e iha atividade oioin festa nian ne’ebé atan sira halo iha sira-nia fatin iha senzala (hela-fatin atan sira-nian).

Bainhira atan ida halai-sai husi ninia na’in, ema "kasadór" profisionál ne’ebé duni nia naran capitães-do-mato (kapitaun ai-laran nian) no sira kaer kilat. Dala barak kapoeira maka buat ida de’it ne’ebé atan be halai tiha ona bele uza hodi defende nia an. Baibain sira hasoru malu iha fatin ne’ebé iha du’ut badak iha ai-laran, ne’ebé ho lian tupi-guaraní naran caá-puêra – matenek-na’in balu hanoin katak ne’e maka orijen husi arte ida-ne’e nia naran.

Kapoeira iha lurón

Sira ne’ebé konsege duni halai halibur an iha aldeia sira naran quilombo (kilombu) ne’ebé iha lutu ba inimigu sira atu la bele tama. Sira harii knua hirak-ne’e iha fatin ne’ebé izoladu no susar atu to’o ba iha ne’ebá.

Kilombu importante liu hotu maka Palmares ne’ebé iha momentu ida ema rihun sanulu hela metin iha ne’ebá no reziste durante maizomenus tinan neenulu hasoru autoridade sira ne’ebé hakarak invade fatin ida-ne’e. Zumbi maka sira-nia xefe naran-boot liu hotu. Bainhira Brazíl bandu tiha eskravatura (ema labele ona iha tan atan) no komesa haruka ema mutin mai husi rain sira hanesan Portugál, España no Itália atu serbisu iha to’os, ema metan barak tenke bá buka moris iha sidade oioin.

Iha ne’ebá sira barak la hetan serbisu no hahú sai bandidu ka vadiu. Kapoeira sai sidade nian ona no ema mutin sira balu mós komesa hatene ona, iha kota hanesan Riudejaneiru, Salvadór-Bahia no Resife, maibé públiku hahú haree kapoeira nu’udar hahalok bandidu no vadiu sira-nian de’it, hafoin lei oioin mosu atu bandu nia.

Ema toka hela múzika kapoeira nian

Parese katak iha tempu ne’ebá maka komesa mosu navalla (tudik koi hasan-rahun nian) bainhira sira baku malu, nu’udar influénsia husi capoeirista fadista portugés sira. Iha otas ne’ebá mós setór rasista balu husi elite Brazíl nian hakilar hasoru influénsia husi kultura afrikana ba uzus i kostumes, no sira hakarak sira-nia rain atu "namutin". Liutiha maizomenus tinan limanulu iha klandestinidade nia laran, ne’ebé ema sira só bele aprende capoeira iha dalan subar no iha kintál, hafoin Manuel dos Reis Machado, ne’ebé ema bolu Mestre Bimba, halo ezibisaun atu hatudu capoeira ba Getúlio Vargas, iha momentu ne’ebá nia mak prezidente Brazíl nian, no ida-ne’e maka komesa sai otas foun ba capoeira. Akademia oioin hahú mosu ba públiku atu bele aprende jogu ne’e. Ema sira ne’ebé importante liu iha faze ida-ne’e maka Vicente Ferreira Pastinha (Mestre Pastinha), ne’ebé hanorin estilu “Angola”, tradisionál liu, no Mestre Bimba be ita temi tiha ona, ne’ebé inventa estilu ho buat foun oioin ke nia hanaran “Rejionál”.

Husi tempu ne’ebá to’o agora ne’e daudaun capoeira liu tiha ona dalan naruk ida. Agora ema barak treina capoeira iha mundu tomak, husi Portugál to’o Timór-Leste, husi Estadus Unidus (Estadu Naklibur Sira Amérika Nian) to’o Noruega, husi Austrália to’o Indonézia (iha eskola balu iha Jogejakarta no mós iha rejiaun Jakarta). Pratikante barak tama tanba treinu ne’e rame, jeitu no haksolok, la iha dixiplina maka’as ne’ebé ita hetan baibain iha arte marsiál sira husi Lorosa’e. Nu’udar hakerek-na’in brazileiru naran-boot Jorge Amado dehan ne’e “luta kapás liu iha mundu tomak, tanba ne’e mós dansa ida”.

Iha capoeira téknika sira hahú husi ginga (jinga), la’ós husi pozisaun para-iha-fatin típiku husi karaté, taekwondo, pencak silat, wushu kung fu, nsst...; ginga ne’e hanesan movimentu oioin isin nian ne’ebé la para no iha intensaun hodi buka dalan atu ataka ka muda kedas ba defeza, ne’ebé dala barak liu maka halo esquiva, katak sees an husi golpe. Iha roda kapoeira nia klaran capoeirista sira koko hodi joga hasoru malu, roda ne’e halo husi tokadór sira ne’ebé toka instrumentu oioin husi Áfrika no hananu, aleinde kompañeiru sira seluk ne’ebé basa liman no kanta refraun iha koru.

Liafuan kantiga nian kona-ba asuntu hanesan: arte ida-ne’e no ninia Istória, mestre boot husi tempu pasadu no prezente, moris nu’udar atan iha otas eskravidaun nian, i fiar sarani no fiar ba candomblé (ne’ebé kahur relijiaun tradisionál husi Áfrika ho katolisizmu, atu hanesan lisan Timór ne’ebé kahur rituál sira Kreda nian no tradisaun jentia bei’ala sira-nian). Sira toka ho ritmu oioin ba jogu ho jeitu oioin, balu neineik balu lailais.

Capoeira sai tiha ona, la’ós de’it buat kultura nian, maibé desportu nasionál Brazíl nian, no mestre sira husi rain ne’ebá halo nia sai internasionál liu tan, liuhosi hanorin iha jináziu sofistikadu (no karun) iha kapitál husi nasaun barak. Alunu sira aprende kanta – iha lia-portugés – “Capoeira é prá homi, / mininu e mulhé...” (kapoeira ne’e ba mane, ba labarik no ba feto...). Iha-ne’e, iha Timór Lorosa'e, kapoeira hahú ho militár sira husi PKF Brazíl nian no agora kontinua ho grupu ida ne’ebé fó treinu iha Jináziu (GMT).